Szaharai por körülöttünk - 2013. április-május

Az elmúlt napokban a légköri por mennyiség légkörünk nem csökkent. Az eget most sem látjuk olyan kéknek, mint szoktuk. A légkör porral foglalkozó modellek futtatásai egyöntetűen jelzik számunkra, hogy a folyamatos délnyugati áramlás következtében a Kárpát-medence fölött igen nagy mennyiségű por tartózkodik jelenleg is. (Ilyen hosszú időn keresztül ez rendkívül ritka jelenségnek számít).

Légköri porkoncentráció - SKIRON (University of Athens)

Az ég kékjének szürkébe fordulását jól mutatják Landy-Gyebnár Mónika szebbnél-szebb légköroptikai felvételei is, melyeken jól látszik, hogy a légkör fényáteresztő képessége jelentősen lecsökkent. A légkör por Földünk energiagazdálkodásában játszott szerepét a jelenleg fennálló helyzet is jól mutatja. A légköri por közvetlen és közvetett módon is képes befolyásolni Földünk energiaháztartását (Varga, Gy. 2010). Az atmoszférába juttatott ásványi szemcsék hatására a Napból érkező rövidhullámú sugárzás egy része visszaverődik, szóródik és elnyelődik. Az, hogy e három folyamat közül melyik játszódik le, a szemcsék mikromorfológiai és mineralógiai tulajdonságaitól, illetve a vertikális eloszlásuktól függ. A teljes sugárzási mérlegben betöltött szerepük azért is nehezen megállapítható, mert egy-egy porfelhőben többféle (kvarc, kalcit, gipsz, agyagásványok, csillámok, stb.) ásványi szemcse és aggregátum található (Arimoto, R. et al. 2006), melyek más és más optikai tulajdonságokkal rendelkeznek. A sötétebb színű szemcsék több sugárzást nyelnek el, lokálisan fűtő hatásúak, míg a világosabbak esetében a visszatükrözés és szórás a domináns, hőmérséklet-csökkenést eredményező (Liao, H. − Steinfeld, J.H. 1998; Sokolik, I.N. − Toon, O.B. 1999). Az ásványi összetétel a lehordási terület földtani felépítésétől függ döntően, de a légköri szállítás folyamán állandóan változik, hiszen a nagyobb és/vagy nehezebb szemcsék korábban kihullhatnak a porfelhőből, módosítva ezzel a radiatív tulajdonságokat is. Összességében a légköri por a sugárzási mérleget negatív irányban alakítja, dominánsan hűtő hatást fejt ki (Solmon, S. 2007).
A besugárzást közvetett módon is alakítják a porviharok. A kőzetliszt méretű szemcsék a légkörbe jutva a felhőképződéshez szükséges kondenzációs magként is viselkedhetnek, melyek nélkül nem alakulhatnának ki a felhőket felépítő cseppek (Twomey, S.A. et al. 1984). A kondenzációs magvak számának növekedése adott vízgőztartalom mellett több, de kisebb méretű felhőcsepp kialakulásához vezet, így a felhő színe világosabb lesz, tehát több sugárzást ver vissza (Shine, K.P − Forster, P.M.D. 1999). A kisebb cseppek másik tulajdonsága, hogy légköri tartózkodási ideje viszonylag hosszú, következésképpen a felhő radiatív hatását hosszabban fejti ki, illetve a csapadék valószínűsége csökken, növelve ezzel a terület ariditását és a légkörbe kerülő por mennyiségét (Rosenfeld, D. et al. 2001).

A por hatására lecsökkent légköri átlátszóság (Landy-Gyebnár Mónika felvétele)


Hivatkozott irodalom:
Arimoto, R. − Kim, Y.J. − Kim, Y.P. − Quinn, P.K. − Bates, T.S. − Anderson, T.L. − Gong, S. − Uno, I. − Chin, M. − Huebert, B.J. − Clarke, A.D. − Shinozuka, Y. − Weber, R.J. − Anderson, J.R. − Guazzotti, S.A. − Sullivan, R.C. − Sodeman, D.A. − Prather, K.A. − Sokolik, I. N. 2006. Characterization of Asian Dust during ACE-Asia. Global and Planetary Change 52. pp. 23–26.
Liao, H. − Steinfeld, J.H. 1998. Radiative forcing by mineral dust aerosols: sensitivity to key variables. Journal of Geophysical Research 103. pp. 31637−31645.
Rosenfeld, D. − Rudich, Y. − Lahav, R. 2001: Desert dust suppressing precipitation: a possible desertification feedback loop. Proceedings of the National Academy of Sciences USA 98. pp. 5975–5980.
Shine, K.P. − Forster, P.M.D. 1999. The effect of human activity on radiative forcing of climate change: a review of recent development. Global Planetary Change. 20. pp. 205−225.
Sokolik, I.N. − Toon, O.B. 1999. Incorporation of mineralogical composition into models of the radiative properties of mineral aerosol from UV to IR wavelengths. Journal of Geophysical Research 104. pp. 9423–9444.
Solmon, S. (ed.) 2007. Climate Change: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Forth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change. Cambridge University Press, Cambridge, 996 p.
Twomey, S.A. − Piepgrass, M. − Wolfe, T. 1984: An assessment of the impact of pollution on global cloud albedo. Tellus B 36. pp. 243−249.
Varga Gy. (2010). Gondolatok a porviharok és a klimatikus, környezeti folyamatok összefüggéseiről. Földrajzi Közlemények 134 (1) pp. 1−14.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése