Ezen az oldalon kerülnek összegyűjtésre a különböző kutatási témaköreinkkel kapcsolatos sajtómegjelenéseink (vélhetően a teljesség igénye nélkül)
HUN-REN:
A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (HUN-REN CSFK), a Pannon Egyetem és az ELTE kutatói azt vizsgálták, hogy a szaharai porviharokkal érkező ásványi por milyen hatással van a hazai fotovoltaikus energiatermelésre, valamint a villamosenergia-termelési menetrendekre. A Renewable and Sustainable Energy Reviews című rangos tudományos folyóiratban megjelent tanulmány választ ad arra, hogy mikor, honnan és mennyi, illetve milyen ásványi tulajdonságú szaharai por érkezik Magyarország fölé. A kutatók szerint a menetrendezésben figyelembe kellene venni az epizodikus porviharokat, amelyek miatt a besugárzás a vártnál kisebb lesz, azaz kevesebb villamos energiát lehet termelni, mint amennyire a menetrendezők számítottak.
A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének (HUN-REN CSFK FTI) tudományos főmunkatársa, Dr. Varga György vezetésével hazai, izlandi és finn kutatók az 1980‒2022 között a Finnország légterébe nagy távolságokról eljutó porviharos eseményeket elemezték. A jelenleg zajló éghajlatváltozás nyomait is azonosították, többek között a dél–északi irányú meridionális légköri áramlások egyre gyakoribbá válását is igazolták, aminek hátterében a magasabb földrajzi szélességek fokozott felmelegedése áll. Az eredményeket bemutató tanulmány a nagy presztízsű Environment International folyóiratban jelent meg.
2021.06.07. Izlandig eljutó óriási méretű szaharai porszemcséket azonosítottak magyar kutatók
Izland térségéig eljutó szaharai porviharos eseményeket azonosítottak egy nemzetközi együttműködés keretében magyar kutatók az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének (CSFK FTI) vezetésével. Az éghajlatváltozással összefüggő megváltozó légköri szállítási mechanizmusok következtében egyre több esetben észlelhetők hasonló események a magasabb szélességi területeken. Különös jelentőséggel bír, hogy a vizsgálat magyar kutatói nagy mennyiségű óriási (tizedmillimétert meghaladó átmérőjű) ásványi porszemcsét is találtak, melyek a földi energia-háztartásban éppen ellentétes szerepet töltenek be a finomszemcsés por hűtő hatásával szemben, és nettó melegedést okoznak a légkörben. A szaharai por nagy távolságú szállítására vonatkozó kutatások eredményei a Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports szaklapban jelentek meg.
Élet és Tudomány:
Varga Gy. (2013). Ősi porviharok nyomában - Szelek potyautasai. Élet és Tudomány 26. pp. 806-808.
Varga Gy. (2015). Porrá lett jégkorszakok - Az elmúlt egymillió év éghajlatváltozásai. Élet és Tudomány 10. pp. 294-296.
Varga Gy. (2015). Szaharai por a Kárpát-medencében? - Majd ha piros hó esik... Élet és Tudomány 27. pp. 848-850.
Varga Gy. (2017). Homok-por-homok-por. Élet és Tudomány 30. pp. 944-946.
Varga Gy. (2018). Ha lefűződik egy hidegcsepp. Élet és Tudomány 21. pp. 646-666.
Varga Gy. (2019). Az évtized szaharai porvihara Európában. Élet és Tudomány 21. pp. 649-651.
Varga Gy. (2021). Szaharai por - Miért éppen Izland? Élet és Tudomány 31.. pp. 975-977.
Varga, Gy., Csávics, A., Gresina, F. (2022). COVID-19 szankciók levegőkörnyezeti hatásai: Tényleg fellélegzett a Föld? Élet és Tudomány 2022/22. pp. 720-723.
Varga Gy., Gresina, F. (2024). Sivatagi por Finnországban - A szaunában olvasztott poros hó titka. Élet és Tudomány 2024/2. pp. 38-40.
Hírportálok:
2023.06.23. Telex: Mi a fene az a szaharai por, és mit keres Magyarországon?
Egyéb:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.