Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia hasznosításra?
Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban.
Az Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, ahogy ezt a magyarországi helyzet elemzésével már korábban feltárták a kutatók (https://hun-ren.hu/tudomanyos_hirek/a-hun-ren-csfk-tudomanyos-fomunkatarsanak-vezetesevel-a-szaharai-porviharos-esemenyek-es-a-hazai-napenergetikai-elorejelzesek-pontatlansaganak-kapcsolatat-vizsgaltak-magyar-kutatok-106678; https://hun-ren.hu/tudomanyos_hirek/szaharai-porvihar-napelemek-energia-hun-ren-kutatas-108168). A “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben a szerzők ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.
A légköri por mennyiség és a fotovoltaikus termelés kapcsolata.
Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.
A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő.
Poros napok száma, a PV termelés, a cirrus felhők reflektanciája és a PV termelés előrejelzésének alakulása a pormennyiség függvényében.
A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.
A kutatások az NKFIH FK138692, valamint az RRF-2.3.1-21-2022-00014 és MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program projektek támogatásával valósultak meg.
A publikáció szabadon elérhető: Varga, Gy., Gresina, F., Gelencsér, A., Csávics, A., Rostási, Á. (2026). The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean. Renewable Energy, Volume 256, Part F, 1 January 2026, 124337 https://doi.org/10.1016/j.renene.2025.124337
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.