“Autót ne moss! Újra itt a szaharai por!” Olvashatjuk a hírportálok hasábjain, immáron harmadszor idén. És még csak április van…
Mi történik itt?
Eddig nem volt ilyen. Vagy mégis?
Korábbi cikkünkben bemutatásra került, hogy az elmúlt mintegy negyven évben több mint 200 szaharai porviharos eseményt tudtunk azonosítani a Kárpát-medencében, ráadásul ezek száma és intenzitása úgy tűnik, hogy az elmúlt évtizedben még nőtt is. De összességében mégis egy természetes folyamatról van szó.
A Szahara ott van (nagyjából) a jelenlegi helyén mintegy 5 millió éve, a szelek pedig korábban is fújtak. A tengeri üledékek, a Mediterráneum terra rossái, a Pireneusok és az Alpok gleccsereinek porrétegei vagy éppen Grönland jegének hasonló ásványi anyaga mind arról tanúskodnak, hogy százezer évek óta kifújja a szél a Szahara porát és elszállítja onnan, olykor irgalmatlan távolságokra is. Jelenleg a kifújt por mennyisége évente meghaladja az 1 milliárd tonnát… Milliárd tonna, nem elírás.
Az elmúlt évtizedben mégis mintha változott volna valami. Tényleg több a sivatagi por Európában, évente akár 10-12 alkalommal is elérik hazánkat a szaharai porral telített légtömegek. Ez nem jelenti azt, hogy ki is ülepszik a poranyag, mert azt a helyi meteorológiai viszonyok (értsd: Esik-e az eső?) határozzák meg. Na, pont erről jelent meg éppen ma (2022. április 13-án) új cikkünk a Frontiers in Earth Science hasábjain: Rostási Á, Topa BA, Gresina F, Weiszburg TG, Gelencsér A and Varga G (2022) “Saharan Dust Deposition in Central Europe in 2016 - A Representative Year of the Increased North African Dust Removal Over the Last Decade”.
A 2016-os év példáján keresztül kerül bemutatásra, hogy mi zajlik itt. A tárgyalt évet, mint tipikus 2010-es évet tárgyaljuk, és hét szaharai porkimosódással együtt járó epizódot mutatunk be. A cikkben részletesen kielemezzük a porviharos események szinoptikus meteorológiai hátterét, a légtömegek szállítási útvonalait, a lehetséges forrásterületeket, a poranyag ásványtani viszonyait és még szemcseméretét is. Ez utóbbi kapcsán érdekes, hogy ismét bebizonyosodott, hogy az ásványi por szemcsemérete sokkal nagyobb, mint ahogy azt korábban sokan gondolták, vagy éppen gondolják ma is. (Ez pl. azért fontos, mert a klímamodellekben nem kerülnek parametrizálásra a 20 mikronnál nagyobb szemcsék, míg a mintákban bőven van 60 mikronos méretet meghaladó is.)
Az anyagi minőségre vonatkozóan viszont mindenkit megnyugtathatunk, hiszen a facebook népének felvetéseivel (grafén-oxid, chemtrail, gyógygomba, radioaktív por) ellentétben főként kvarc, földpátok, karbonátok és agyagásványok kerültek beazonosításra.
Az, hogy miért lett gyakoribb és egyben intenzívebb a szaharai porkimosdásos események száma, azt már szintén tárgyaltuk korábban; nagyon úgy tűnik, hogy az éghajlatváltozás áll a háttérben. Megbízható műszeres mérési adatokkal az 1880-as évek óta rendelkezünk, azóta a globális átlaghőmérséklet csaknem 1˚C-ot emelkedett. Ennek a melegedésnek a döntő többsége az elmúlt 10-15 évben történt és a térbeli eloszlása sem egyenletes; a poláris területek melegedése többszöröse az alacsonyabb szélességek hőmérsékletváltozásának (ezt nevezzük arktikus amplifikációnak). A mérsékeltövi ciklontevékenységért felelős Rossby-hullámok alakulása a meridionális hőmérséklet függvényében változik, minél kisebb ez a különbség, annál lomhább, nagyobb amplitúdójú magaslégköri hullámok képződnek az arktikus amplifikáció miatt. (Újabban a lomha és meanderező jet kialakulásának hátterében további folyamatok kerültek azonosításra, azonban ez a mi szempontunkból jelenleg irreleváns…)
Ha ez valóban így működik, akkor kettős következménye lehet a hazánkat érintő szaharai porviharos eseményekre vonatkoztatva: (1) a lassabb nyugat-keleti irányú mozgás révén tovább fennmarad a porviharos epizód kialakulásáért felelős szinoptikus meteorológiai helyzet; (2) a nagyobb délies kilengése egy ilyen magaslégköri hullámnak nagyobb valószínűséggel vezet a teknőről lefűződő hidegcsepp létrejöttéhez, mely a legintenzívebb porviharos események hátterében áll.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.