2016. október 15. Egy kis por a Szaharából

2016 újabb szaharai poros epizódjára várunk, ha a Balkán-félszigeten lennénk még izgatottabbak lehetnénk, mert ott várható igazán intenzív kimosódás. 

Nem is kell feltétlenül a piros hóig várni, elég néha egy mediterrán ciklon is ahhoz, hogy nagy mennyiségű szaharai por kerüljön hazánk légkörébe, és ha már itt van, a szinoptikus helyzet miatt nagy valószínűséggel ki is mosódik. Hiszen jellemzően a mediterrán ciklonokhoz kapcsolódó szaharai porviharos események során azonosítjuk a legintenzívebb kimosódásos epizódokat.

Az év első felében már több alkalommal tapasztalhattuk, hogy egy-egy eső után sárgás-vöröses poranyag borította az autókat szerte az országban. Az idei év ilyen szempontból átlag felettinek számított; nem regisztráltunk ilyen gyakoriságú kihullásos/kimosódásos epizódot kutatásaink kezdete óta.

Ezeknek az epizódoknak is volt köszönhető, hogy a korábbi modellszámítások alapján becsült éves porfelhalmozódási rátákat újraszámoljuk, tényleges mérési eredmények adatai alapján súlyozva. A Földközi-tenger tágabb térségéből gyűjtött publikált adatok alapján megállapíthatóvá vált, hogy a számítógépes szimulációk nagymértékben alulbecslik a Kárpát-medencére vonatkozó akkumulációs rátákat. Az új eredményeink szerint évente a hazánk területén négyzetméterenként akár 3-5 gramm szaharai poranyag is felhalmozódhat, mely ásványi szemcséknek döntő hányada néhány intenzív esemény alkalmával hullik, illetve mosódik ki. Időbeni eloszlását tekintve a száraz depozícióval tavasszal és nyáron, míg nedves ülepedéssel ősszel és tavasszal találkozhatunk leggyakrabban. Ez a különbség a kétféle depozíciós mechanizmus eltérő jellegéből fakad, mivel a jelentősebb száraz kiülepedés legfőbb feltétele, hogy viszonylag nagy mennyiségű por legyen a légkörben, addig egy viszonylag intenzívebb nedves ülepedéshez nem feltétlenül kell magas légköri porkoncentráció; adott térségben a csapadék nagyobb hatásfokkal kimossa a poranyagot a légkörből.
A helyzet alakulásáról:
2016.10.15. 0900UTC