Átlagos február: az év második hónapja, még mindig tél van és hideg.
2016. február: sz év második hónapja, még mindig tél van és rekord meleg. Az égből az esővel szaharai por érkezik a Kárpát-medencébe.
Hazánk területét érintő szaharai poros események száma jellemzően tavaszi és nyári maximumot mutat. Ebben az időszakban van a legtöbb észak-afrikai poranyag fölöttünk a levegőben. Ez azonban korán sem jelenti azt, hogy ekkor lenne a legnagyobb esélyünk arra, hogy "véres eső" vagy "piros hó" érkezzen a nyakunkba. A számítógépes szimulációk adatai alapján a kiülepedés éves menete összetettebb képet mutat a légköri por szimpla jelenléténél. A száraz ülepedés - értsd kihullik a por a levegőből - éves menete viszonylag szoros összefüggésben áll a légköri por mennyiségével; tavasszal és nyáron hullik ki a legtöbb szaharai por a Kárpát-medencében. Más a helyzet viszont a lokális/regionális időjárási folyamatokhoz jobban kapcsolódó nedves - eső által történő - kimosódással. Ekkor is szükség van ugyan a porra, de a helyi viszonyok hatása sokkal jobban érvényesül. És ha minden összejön akkor a hatás sem marad el.
Ennek lehettünk tanúi idén februárban, kétszer is...
2016. február 23. Budapest, 17:31
A masszív kimosódás háttere korábbiakra nyúlik vissza. Február 21-én az Ibériai-félszigetről a látótávolság lecsökkenéséről és nagy mennyiségű szaharai poranyag kiülepedéséről számolnak be. Egy a nyugat-európai atlanti part mentén lenyúló légköri teknőről lefűződő hidegcsepp áramlása hatalmas mennyiségű finomszemcsés anyagot juttatott a légkörbe a Tell és a Szaharai Atlasz között húzódó fennsík kiszáradt sóstavainak medréből. Ez az északra, majd kelet felé sodródó porral telített légtömeg érte el hazánkat 23-án a délutáni órákban. Az autótulajdonosok egyértelmű jelét találhatták mindennek a járműveken, már ha elég szemfülesek voltak, mivel az éjszaka során érkező újabb zápor a kimosódott vörös por nagy részét le is mosta...
2016. február 29. Budapest, 16:21
Hála a szökőévnek még éppen februárban jártunk 29-én. A 23-i események során gyűjtött poranyag elemzése még javában folyt, amikor az újabb eseményre vártunk. A számítógépes előrejelzések ugyanis ezt is remekül előrejelezték. A meteorológiai háttér eltért az egy héttel ezelőttitől, ebben az esetben az algériai, tunéziai és líbiai forrásterületekről származó por egy a Földközi-tenger nyugati medencéje felett kavargó alacsony-nyomású központ előoldalán érkezett meg hazánkba, látványos sárga nyomot hagyva az autókon.
A kimosódott anyagból vett mintákon lehetőségünk volt új, földtudományi körökben eddig alig-alig alkalmazott módszerek alkalmazására, mivel az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Földrajztudományi Intézete a tavalyi év során beszerzett egy Malvern Morphologi G3-ID fedőnevű automata mikroszkópos képfeldolgozás elvén működő, Raman-feltéttel is rendelkező műszert. Ennek hála, immáron tizedgrammos mennyiségű mintákra sincs igazán szükségünk, beérjük kevesebbel... A tárgyüvegre diszpergált szemcsék automata szkennelése után minden egyes szemcse képét tárolja a műszer szoftvere és számos méret- és alaktani paramétert (pl. kör-ekvivalens átmérő, hosszúság, szélesség, kerület, illetve köralakúság, konvexitás) is meghatároz. (A február 29-i minták esetében 300 000 szemcse alapján határoztuk meg a granulometriai jellemzőket.)
A február 23-i esemény mintáinak szemcseeloszlás görbéje egy ~10 µm-es móduszú unimodális görbe volt, a vizsgált szemcsék Raman-spektruma a kvarcon kívül jelentős mennyiségű dolomitot és kalcitot is jelzett számunkra, ami a trajektória számítások alapján valószínűsített forrásterületet megerősítette. A február 29-i minták hasonló lefutású, enyhén finomabb szemű ~8 µm-es móduszú eloszlásgörbével jellemezhetőek, melyek döntően kvarc szemcsék voltak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.