Porviharoktól a szíriai konfliktusig

Az elmúlt napokban a Közel-Keleten hatalmas kiterjedésű és intenzitású porviharok tomboltak, melyeknek halálos áldozatai is voltak. Egyes tanulmányok szerint a térség környezeti viszonyainak megváltozása gyakoribb és hosszabb száraz periódusok, és ezzel együtt fokozottabb porviharos aktivitáshoz fog vezetni. Mindezen túl, a szárazság hozzájárulhatott lehetett a társadalmi-gazdasági-politikai okok mellett a szíriai polgárháború kialakulásához is.

Szeptember első felében több alkalommal is óriási kiterjedésű porviharokról érkeztek beszámolók a Közel-Kelet térségből. Szeptember első napjaiban Irak térségében tombolt egy több száz kilométer átmérőjű poros örvény, mely hatalmas sebességgel söpört végig a Tigris és az Eufrátesz folyók völgyén, majd beterítette a Perzsa-öblöt.
Alig egy héttel később, döntően észak-iraki szíriai forrásterületekről kiindulva egy újabb markáns porvihar lepte el a Kelet-Mediterráneum térségét; a porral telített légtömegek Törökországtól Cipruson és Egyiptomon át Szaúd-Arábia területéig jól észlelhetőek voltak a műholdfelvételeken.
A porvihar több ember halálához vezetett és több ezren kórházba kerültek légzőszervi panaszokkal. Reptereket zártak be, valamint a lecsökkenő látótávolság miatt az egyiptomi hatóságok négy kikötőt is lezártak a Szuezi-csatornán. Az Iszlám Állam elleni légicsapásokat be kellett szüntetni.
A Közel-Kelet sivatagos területein viszonylag gyakoriak a porviharok, de hasonlóan nagy kiterjedésű és intenzitású események rendkívül ritkának tekinthetők. Egyes tanulmányok szerint [pl. Notaro et al. (in press) Regime shift in Arabian dust activity, triggered by persistent fertile crescent drought. Journal of Geophysical Research – Atmospheres  DOI: 10.1002/2015JD023855] a térség meteorológiai viszonyai az elmúlt évek során jelentősen megváltoztak, így a porviharok esetében is átalakulások figyelhetők meg a mintázatokban. A légköri por mennyisége, a poros napok száma és a porviharok gyakoriság rendkívül jó indikátorai a környezeti állapotok megváltozásának. (A hullóporos eredetű üledékekeket – pl. lösz-paleotalaj sorozatok – ezért is használjuk előszeretettek a múltbéli klímaváltozások rekonstruálására.)
A Közel-Kelet, és még inkább a „Termékeny félhold” területe éghajlatának változásáról és a szárazság fokozódásáról, valamint ennek társadalmi-politikai hatásairól számos neves szaklapban jelentek meg tanulmányok. A Termékeny félhold, mint a civilizáció bölcsője már mintegy 12.000 évvel ezelőtt lehetőséget adott a mezőgazdasági termelés megkezdéséhez. A szárazság több kultúra bukásához is vezetett a múltban. A maják, anasázik vagy épp a Ming dinasztia esetében is jelentős szerep jutott szárazságnak, de a Proceedings of the National Academy of Sciences tanulmányában [Kelley et al. (2015). Climate change in the Fertile Crescent and implications of the recent Syrian drought] szereplő térségre vonatkozóan külön érdekes, hogy az akkádok vagy a bizánci birodalom hatalomvesztése is kötődik múltbéli klímaváltozáshoz. Az érintett terület rendkívül érzékenynek nevezhető ebben a tekintetben.
Szíriában Háfez el-Aszad elnök a mezőgazdasági termelés fokozására helyezte a hangsúlyt, melyet az egyre szárazabb évek és a rossz talajvíz-gazdálkodás csaknem lehetetlenné tett. A búzatermelés a folyók és az öntözőcsatornák mentén maradt meg, míg a felszínalatti vízkészletekből nyert öntözővízzel fenntartott szántók tönkrementek. A szárazság miatt a felszínalatti vizek szintje lesüllyedt. Olykor némelyik folyó is kiszáradt. A felszíni lefolyást és leöblítést ugyan lassítaná a füves takaró, de így is kevés volt a gabonafélékből. Az állatállomány nagysága is drasztikusan lecsökkent, mert legelő sem nagyon maradt a szárazság miatt. Bassár el-Aszad hatalomra kerülése után az éhínség fokozódott az élelmiszer árak égbe szökésének hatására, mivel támogatások szűntek meg. 2007 és 2010 között a szárazság rekordmértékű volt, és mintegy másfél millió, korábban mezőgazdaságból élő munkás vándorolt a városokba, ahol a feszültség csak tovább nőtt. A már korábban érkezett iraki menekültek és a szárazság hatására megélhetésében ellehetetlenített, városokba áramló vidéki lakosság élelmiszerekkel és alapvető egészségügyi szolgáltatásokkal való ellátása megoldhatatlanná vált, mind az árucikkek, mind a lakások ára megnövekedett. 
A PNAS cikk nem új abból a szempontból, hogy a jelenlegi klímaváltozás fokozza a térség szárazodását. Már korábbi tanulmányok is taglalták az ember szerepét ezen környezeti feltételek megváltozásában, és arra jutottak, hogy az üvegházhatású gázok fokozott kibocsátásának hatása a Kelet-Mediterráneaum klímájának megváltozásában igen jelentős. A tanulmány jelentősége abból adódik, hogy a szíriai polgárháború kitörésének számos egyéb társadalmi-politikai-gazdasági okai mellé felsorakoztatja a környezeti viszonyok megváltozását is, melynek hátterében a természetes klímaciklusokon túl az antropogén hatások is ott állnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése