Az augusztus elején kialakult porviharról

2015 augusztusának első hetében Algéria déli részén, a költői elnevezésű Tidikelt-medencében hatalmas porvihar alakult ki, mely néhány nap múltán elérte a Kanári-szigeteket és az Ibériai-félszigetet. 


Földünk egyik legszárazabb térségének földtani és geomorfológiai adottságai mind megvannak ahhoz, hogy egy igen aktív por forrásterületként tartsuk számon. A felszínalaktani értelemben depressziónak tekinthető régiót körülölelő magasabb térségekből (Tanezrouft, Tademait-fennsík, Tassili-n-Ajjer és az Ahaggar) származó időszakos vízfolyások és lejtős-tömegmozgások által szállított finomszemcsés törmelékanyag a medence mélyebben fekvő részein halmozódik fel. Különösen nagy mennyiségben, nagy vastagságban akkumulálódott a törmelék a pleisztocén csapadékosabb periódusaiban, amikor is a tavak töltötték ki területet. Mára a tavak kiszáradtak, sós mocsarakká váltak. A magasabb térségek nem alkotnak teljes hegykoszorút a medence körül, helyenként megszakadnak, az ezeken a helyeken kialakuló szélcsatornákban a szél ereje és munkavégző képessége megnő. A Keleti-Erg homoksivatagából érkező nagyobb szemcseméretű, többnyire ugráltatva szállított homokszemcsék becsapódási energiája a korábban kiszáradt, kemény páncéllá szilárdult finomszemcsés felszínt megtámadja és a néhány 10 mikronos méretű szemcséket a szél könnyedén a magasba emeli.
A porviharok fő időszaka a térségben döntően júniusra és júliusra tehető (hasonlóan számos más szaharai porforrás terület aktivitásához). Az intenzív porkifúvásos események kialakulása összhangban áll a trópusi összeáramlási övezet nyári északra tolódásával, melynek következtében megnövekszik a térségben a zivatartevékenység és ehhez kapcsolódóan a viharos erejű szelek kialakulásának gyakorisága is.
Az augusztus 3-án észlelt porvihar északnyugat felé vette irányát és néhány nap elteltével már a be is terítette a Kanári-szigeteket, az ÉNy-afrikai partvidéket, az Alborán-tenger légkörét és az Ibériai-félsziget jelentékeny hányadát. A következő napokban készült műhold-felvételeken már kevésbé látványos a poranyag légköri jelenléte. Noha, a kezdeti kilátások még kedvezőbbeknek mutatkoztak, a jelenlegi modellfuttatások alapján egy kevés matéria eléri légkörünket, de nem valószínű, hogy intenzív kiülepedés történne hazánk területén.
Korábban már írtam a Földközi-tenger légkörét érintő porviharokról, ebből néhány gondolat: Szaharai forrásterületek felől évente akár milliárd tonnás mennyiségben juttatnak finomszemcsés ásványi törmeléket a légkörbe a porviharok. Ez a poranyag a Földközi-tenger térségének légkörét is befolyásolja a szaharai por, egészségügyi problémák lehetőségét növelve ezzel. A légköri PM10-es szállópor koncentrációja Spanyolország, Olaszország és Görögország egyes régióiban a szaharai porkitörések alkalmával gyakran az egészségügyi határérték fölé emelkedik, emiatt az új európai emisszió csökkentési direktívák betartása esetenként nem valósítható meg.
A műholdas mérések alapján megállapítható, hogy a Földközi-tenger térségében a tavaszi és a nyári hónapokban nő meg jelentősen a szaharai eredetű por koncentrációja. Keletről nyugatra haladva megfigyelhető, hogy a legjelentősebb porkifúvások időszakai egyre inkább eltolódnak a tavaszi maximumoktól a nyáriak felé. A keleti részmedencében március végétől július elejéig, a nyugati régiókban júliusban és augusztusban észlelhetők a legmagasabb aeroszol index értékek. A Földközi-tenger középső térségeiben mind a keleti, mind a nyugati részmedencére jellemző porviharos periódusok jelen vannak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése