Hazai szaharai poros események katasztere

A Kárpát-medence területére (É.sz. 45,5°–48,5°; K.h. 16–23°) kiszámított NASA TOMS és OMI Aeroszol Indexek idősoraiból a térségre jellemző átlagtól magasabb értékek szűrésével adódó napok aeroszoltérképei, trajektória-számítások és műholdas felvételek alapján azonosítottuk a légköri poros eseményeket. A légtömegek és velük együtt a szállított por mozgáspályája alapján egyértelműen észak-afrikai eredetű, döntően szaharai porkitörések termékei kerültek az adatbázisba.
Az 1979 és 2011 közti vizsgálati időszakban 130 szaharai porviharos eseményt sikerült hazánk légkörében azonosítani. A poros események száma évenként jelentős eltérést mutatott, ellenben a szezonalitásában egyértelműen jelentkezett a térségre várható tavaszi, illetve nyári maximum.
Mostanra időszerűvé vált az adatok frissítése és pontosítása, melynek első fázisában számítógépes modellszámítások eredményeire hagyatkozunk. A szaharai porral kapcsolatos modellek közül a Barcelona Supercomputing Centre (BSC) DREAM 8b v1.0 és v2.0 adatbázisát használtuk fel, mivel ezek a szimulációk rendelkeznek a leghosszabb elérhető, szabad-hozzáférésű adatokkal (Pérez et al. 2006a, 2006b; Basart et al. 2012).
A modellszámítások nyers adatainak feldolgozásával szerkesztett porterjedési térképek és szezonalitás vizsgálatok jó egyezésben állnak a NASA Aeroszol Index térképekkel, melyeket korábbi munkáink során állítottunk elő (Varga 2012; Varga et al. 2013; Varga et al. 2014). 

A korábbi vizsgálatok során olyan szaharai poros eseményeket azonosítottunk, mely során magas porkoncentrációjú légtömegek érték el hazánkat. Az, hogy szaharai port tartalmazó légtömeg van fölöttünk, még nem jelenti azt, hogy a poranyag el is éri a felszínt. A számítógépes modellek adatait felhasználva a kiülepedésről is szerezhetünk új információkat.
A száraz és nedves ülepedés szezonális eloszlásának térképein jól látszik, hogy a száraz ülepedés hazánk területén tavasszal és nyáron a legjelentősebb, ellenben a nedves ülepedés télen és tavasszal a legnagyobb. Ez a különbség a kétféle depozíciós mechanizmus eltérő jellegéből is fakad, mivel a jelentősebb száraz kihullás legfőbb feltétele, hogy viszonylag nagy mennyiségű poranyag legyen a légkörben, addig egy viszonylag intenzívebb nedves ülepedéshez nem feltétlenül kell magas légköri porkoncentráció; adott térségben a csapadék nagyobb hatásfokkal kimossa a poranyagot a légkörből. 

A kiülepedő por szezonális eloszlásának modellszámításokkal szimulált mintázata az eddigi vizsgálataink alapján jól tükrözi a valós helyzetet, azonban a felszínen lerakódó por mennyiségére vonatkozóan jelentős alulbecslést feltételezünk. A Földközi-tenger térségéből ismertek publikált porülepedés mérések, melyek alapján szintén alulbecsültnek adódtak a szimulációs számítások. Egyes területeken akár két nagyságrenddel is kisebb értékeket adnak a porszimulációk. A 2006. január 1-től rendelkezésre álló v2.0 modell számítási mechanizmusa már egy továbbfejlesztett depozíciós sémával dolgozik. A 2006-2012-es időszak adatait elemezve, mely időszakra vonatkozóan mind a v1.0 mind a v2.0 modelladatok elérhetőek, megállapítható, hogy az új eredmények jelentős javulást hoztak a modellszámításokba. A száraz ülepedést tekintve a v2.0 modell 3,6-szoros, míg a nedves ülepedést tekintve 1,8-szoros eredményeket kapunk. Ezek már közelebb állnak a feltételezett valós adatokhoz, de még mindig túl alacsonynak tűnnek.
A Magyarország területére számolt ülepedési értékek is jelentősen alacsonyabbaknak adódtak, mint amennyire a távolság függvényében vagy az epizodikus porviharos események után gyűjtött minták alapján számíthatnánk.

A napi rendszerességű modellfuttatások adatai alapján számolt légköri por mennyiségét jelző mutatók (pl. aeroszol optikai mélység [550 nm]; portelítettség [kg/m^3]; PM10), valamint a száraz és nedves ülepedés napi gyakoriságú idősorai is előállíthatók. Ezeknek segítségével a porviharos eseményeket azonosíthatunk, gyakoriságukat, szezonalitásukat elemezhetjük.
Példa a légköri portelítettség idősoros elemzésére:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.