VII. Magyar Földrajzi Konferencia

2014. szeptember 2-4. Miskolc, Lillafüred

Poszter: 
Varga György – Bradák Balázs – Szeberényi József: Porviharok forrásterületeinek térbeli eloszlása, szezonális jellemzői és geomorfológiai viszonyai



Földünk legfontosabb porforrásterületeiről évente több milliárd tonna finomszemcsés ásványi szemcse jut szél által a légkörbe. A globális léptékű adatokat közlő műholdas mérőhálózatok segítségével a jelenkori porviharok legfontosabb lehordási területeit, szezonális vagy többévente jelentkező intenzitási változásait egyre pontosabban ismerjük. A leghosszabb mérési sorozattal és kellően részletes tér- és időbeli felbontással az elérhető adatbázisok közül a NASA TOMS aeroszol adatai rendelkeznek. A felhasznált, 1978 novemberétől kezdődő, adatsorok az északi és a déli szélesség 70. szélességi foka közötti területekről tartalmaznak napi gyakoriságú adatokat 1°×1,25°-os horizontális felbontással. 
A napi TOMS adatmátrixok feldolgozásával szerkesztett globális, regionális és szezonális aeroszol térképeken jól elkülöníthetőek a viszonylag kisméretű legintenzívebb porforrás körzetek. A források még pontosabb lehatárolásához különböző léptékű topográfiai, geomorfológiai és geológiai térképet, valamint műholdas felvételeket használtunk. A lehordási területek térbeli eloszlásáról megállapítható, hogy észak-afrikai (jellemzően szaharai), arábiai, belső-ázsiai és ausztrál régiók felelősek a porkibocsátás döntő többségéért, de jelentős regionális források találhatók Észak- (pl. az Egyesült Államok DNy-i régiói, Mexikó magasföldjei) és Dél-Amerika (pl. Pampák, Altiplano) szárazabb régióiban is. A porviharok szezonalitását a tavaszi és nyári maximumok határozzák meg, lokálisan azonban a helyi meteorológiai feltételek következtében további jellemző időszakok is kialakulhatnak.
A lehordási területek többsége a környezeténél alacsonyabban fekvő, geomorfológiai értelemben vett depressziónak tekinthető, és jelentős hányadát a pleisztocénben víz borította; így nagy mennyiségű finomszemcsés anyag halmozódhatott fel bennük. Felszínüket gyakran sós vagy kovamoszatokból felépülő kéreg fedi, melyet a közeli homoksivatagokból kifújt durvább szemcsék becsapódási energiája szakít fel. A hegységi előterekben, a lepusztulási folyamatok termékeként kialakuló törmelékkúpok finomszemcsés anyagát, valamint az időszakos vízfolyások alluviális üledékét szállítja el a szél.
(A kutatást az OTKA PD108708 számú projektje támogatta.)

Előadás: 
Varga György – Bradák Balázs – Cserháti Csaba – Kovács János – Szeberényi József – Újvári Gábor: Szaharai por a Kárpát-medencében



Szaharai forrásterületekről évente több száz millió tonna ásványi por kerül a légkörbe, melynek jelentékeny hányada az afrikai kontinenst elhagyva távoli terülteken ülepszik le. Európa déli régióiban viszonylag gyakoriak a Földközi-tengert átszelő szaharai porkitörésekhez köthető különleges légköroptikai jelenségek (elhomályosodás, Bishop-gyűrű), illetve a száraz kiülepedési vagy nedves kimosódási epizódok. Mindezen események időnként hazánk területén is megfigyelhetők.
Munkánk során különböző, 1979-től rendelkezésre álló napi rendszerességű aeroszol-mérési adatbázis, légtömegek mozgáspályája, valamint műholdas felvételek alapján azonosítottunk szaharai porviharos eseményeket a Kárpát-medence légkörében. Modellszámítások alapján a kiülepedő por mennyiségét, a nedves és a száraz kiülepedési folyamatok jelentőségét is vizsgáltuk. Az intenzív porkifúvások kialakulásához vezető szinoptikus meteorológiai helyzeteket, szállítási útvonalakat és az egyes eseményekhez köthető lehetséges forrásterületeket is meghatároztuk.
Három jellemző szinoptikus főtípust tudtunk elkülöníteni, melyek közül a leggyakoribb eset egy az Atlanti-óceán északi medencéje és Északkelet-Afrika felett található magasnyomású légköri képződmény, és a kettő közé északról lehúzódó teknő vagy ciklon kialakulásához köthető, döntően tavasszal és nyáron. Jellemzőn tavasszal észlelhetünk mediterrán ciklonok előoldali áramlása által hazánk fölé sodort sivatagi szemcséket légkörünkben. Viszonylag ritkán északnyugat/nyugat felől is érkezhet a Kárpát-medence területére csekély mennyiségű szaharai poranyag, amely kezdetben az afrikai kontinens északnyugati régiója felől az Atlanti-óceán felé vette útját, de egyre északabbra sodródva a nyugatias áramlások révén Európa belső területeire jutott végül.
A kiülepedő por mennyisége a 2000-2012 közti modellszámítások alapján ~65 µg/m2-re tehető, de jelentős évenkénti különbségeket tapasztaltunk a számítások alapján (16-123 µg/m2/év). A száraz és nedves kiülepedési folyamatok mintegy fele-fele arányban felelősek az ásványi por légkörből való kiürüléséért hazánk területén.
(A kutatást az OTKA PD108708 számú projektje támogatta.)




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.