2014. februári szaharai porviharos esemény


Úgy látszik idén szokatlanul korán jelentkezik az első jelentősebb szaharai porviharos esemény hazánk légkörében; de lényeg, hogy újra észak-afrikai eredetű ásványi szemcsék vannak fölöttünk, kis mennyiségben körülöttünk is. Az évi 4-5 alkalommal megfigyelhető - tehát nem is oly ritka - természeti jelenség tipikusan a tavaszi és nyári hónapokra jellemző, az esetek 75%-a március és szeptember között azonosítható. A tavaszi és nyári maximum megjelenése és a határozott téli minimum jó egyezésben állnak a Szahara és a Száhel régió legaktívabb forrásterületeinek szezonális jellemzőivel, hiszen a termikus áramlások révén ekkor kerül nagy mennyiségű finomszemcsés anyag a sivatagi légkörbe. Az évnek ezen periódusában akkora a légköri porkoncentráció, hogy semmiféle szélsőséges szélviharra nincs szükség ahhoz, hogy nagyobb mennyiségben, nagy távolságra is eljuthasson a szaharai por, csupán a szinoptikus meteorológiai folyamatok határozzák meg a porszállítást.

2013-ban áprilisban és májusban is nagy mennyiségű sivatagi por volt a Kárpát-medencében. Számos esetben számoltak be porhullásról és vörösre színezett esőről. A mostani eset azonban némiképp más. A hazánk légkörét elérő (és akár a felszínen is észlelhető) intenzív szaharai porviharos esemény kialakulásához szükséges déli/délnyugati áramlás hátterében többféle meteorológiai helyzet is állhat. Tavasszal elsősorban a Földközi-tenger térségében kialakuló ciklonok (mediterrán és Sharav-ciklonok) felelősek, részben pedig az Európa nyugati partvidéke felől az afrikai kontinens atlanti partjai felé lehúzódó teknő és az Észak-Afrika fölötti magasnyomású központ között létrejövő heves délnyugati áramlások. Nyaranta az esetek döntő többségében az utóbbi esemény játszik meghatározó szerepet (részletesen lásd: Varga Gy. 2012; Varga, Gy. et al. 2013).

A jelenlegi helyzet némiképp eltér a "tipikustól", ahogy talán a telünk is... Egy Észak-Afrika fölött, Algériában kialakult ciklon előoldalán létrejövő áramlási rendszer szokatlanul sok ásványi port emelt a magasba. Az afrikai kontinens fölé mélyen benyúló jet-stream délies áramlása révén pedig ez a finomszemcsés anyag Európát ostromolja.
Aeroszol optikai mélység - 2014. február 19. (SKIRON - Athéni Egyetem)
Szélsebesség 500hPa-n - 2014. február 19. (SKIRON - Athéni Egyetem)


Több, egyelőre "nyitott kérdést" is felvet a jelenlegi helyzet:

(1) A műholdképeken február 18-án hatalmas kiterjedésű felhőrendszer volt megfigyelhető. (A szél által szállított por felhőképződésben betöltött szerepe alapból nem egy egyszerű problémakör, mivel sok szempontból nem felelnek meg ezek a szemcsék, mint aktív(izálható) kondenzációs magvak.) A szaharai poros eseményekhez kapcsolódóan Kolláth Kornél és munkatársai több alkalommal is beszámoltak egy igen sajátosságról, nevezetesen, hogy ezeknek a felhőpajzsoknak a teteje igen alacsony hőmérsékletű, valamint jellegzetesen sejtes, hullámos, cellás szerkezetű. Az efféle hatalmas kiterjedésű felhők aktív szerepet töltenek be Földünk energia-háztartásában, így további vizsgálatuk feltétlenül fontos.

(2) A porszállítás mértékét alapjaiban meghatározó jet-stream és a klímaváltozás kapcsolata szintén fontos figyelmet érdemel. A sarkvidéki területek fokozott felmelegedése révén a futóáramlások sebessége az elmúlt években lassulni látszik. Ennek következtében a Rossby-hullámok amplitúdója nagyobb lesz (nagyobb "kilengéseik" lesznek), valamint nyugat-keleti eltolódásuk is lassabb lesz (pl. Francis, J.A. és Vavrus, S.J. 2012). Ezek a változások a Rutgers Egyetem professzor asszonya, Jennifer Francis szerint, nagyban hasonlítanak a folyók futásváltozásaihoz. Ha nagy hőmérséklet különbség alakul ki a sarkvidéki és a közepes szélességek területei között, akkor a jet-stream áramlása egy felsőszakasz-jellegű folyóéhoz hasonlít (hegységi területek "vadvizei"), áthatol bármilyen akadályon, jelen esetben ezek az akadályok a magasnyomású, blokkoló központok. Ellenkező esetben azonban, amikor kisebb mértékű a hőmérséklet különbség, a futóáramlás egy síkvidéki meanderező folyóhoz hasonlítható, melynek kanyarulatai sokkal fejlettebbek és nagyobb kilengésekkel jellemezhetőek. A jelenlegi klímaváltozáshoz köthetően megállapítható, hogy a sarkvidéki területek sokkal gyorsabban melegszenek, mint a közepes szélességek térségei. Ennek következtében a futóáramlások "lomhábbakká" válnak, egy-egy terület időjárási eseményeit hosszabb időn keresztül is befolyásolják, hozzájárulva ezzel a szélsőséges események kialakulásához (pl. Észak-Amerika extrém hideg és havas telei (2013-2014, árvíz Közép-Európában (2013) és Nagy-Britanniában (2014))....

További infó:
  • Nagy Andrea: Magyarországra szaharai port szállító időjárási helyzetek elemzése MSG műholdképek alapján,
    szakdolgozat, ELTE Meteorológia Tanszék
  • Kolláth Kornél, Putsay Mária és Kerényi Judit: Homokvihar Észak-Afrikában és annak felhőzetre gyakorolt hatása
    http://owww.met.hu/pages/witem20070220-24.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése