2020 május - por, por, por

Noha jelen sorok szerzője a téli szaharai porviharos események gyakoriságának a növekedéséről sokkal szívesebben írna, ahogy azt az előző 40 évnyi Szaharai por a Kárpát-medencében című, elsősorban az Environment International cikk megjelenése kapcsán született posztban is hangsúlyoztam...

De nem, nem minden megy ilyen flottul... 

Ennek oka, hogy 

(1) az idén télen (és részben már tavaly is) elsősorban a zonális cirkuláció dominanciája volt a jellemző (, ami ugye ellentétben a meridionálissal, nem szállít dél felől szaharai port Kárpát-medencébe); 

(2) a tél elmúlt.

Ennek ellenére, a sok renitens autó, ablak és egyéb kerti bútor tisztaságmániás  honpolgár dühére, én nagy örömmel fogadtam a napokban érkezett és azóta is érkező szaharai port. 

Állandó információforrásom, a Barcelona Supercomputing Center szimulációi már korábban jelezték, hogy a meteorológiai feltételek adottak és hatalmas mennyiségű por éri el Dél-Európát. Na, ennek a későbbi módosítása, már bőségesen betalálta Közép-Európát.

A brutális mennyiségű poranyag az Atlasz déli előteréből, annak hegylábfelszíneinek konszolidálatlan üledékeiből, időszakos vízfolyásainak lerakódásaiból és a szintén hektikus vízjárású sóstavainak mederüledékéből kerültek ide hozzánk, viszonylag tehát közeli szaharai forrásterületekről.

A DNy-Európa fölött található alacsony-nyomású légköri központ előoldalán kialakuló délnyugati áramlás létrejöttében a magaslégköri futóáramlás délies kilengése - igen, igen az oly sokszor emlegetett meanderezése - is szerepet játszott. 

Már korábban írtam a magaslégköri teknőkről lefűződő hidegcseppekről és a lomha, hullámzóvá váló jet stream viszonyáról, melynek a hátterében egyre inkább a jelenleg zajló éghajlatváltozás egyik folyományát az északi magas szélességek, azaz az arktikus régiók fokozottabb felmelegedését sejtjük. A lecsökkenő magas és alacsony szélességek közti hőmérsékletkülönbség játszhat szerepet a jet stream meandereinek kialakulásában. (Ahogy szépen hullámzik, nagyobb eséllyel "harap" bele Észak-Afrikába és szállítja hozzánk a port.)

Itt kapcsolódik össze mégis a jelenlegi helyzet a Varga, Gy. (2020). Changing nature of Saharan dust deposition in the Carpathian Basin (Central Europe): 40 years of identified North African dust events (1979–2018). Environmental International 139. 105712 cikkel, amiben először szerepelt, hogy a Kárpát-medencében észlelt fokozott kiülepedéssel járó szaharai porviharos események és az arktikus amplifikáció néven elhíresült felmelegedési folyamatok összefügghetnek/összefüggenek.

Ha ez valóban így működik, akkor kettős következménye lehet a hazánkat érintő szaharai porviharos eseményekre vonatkoztatva: (1) a lassabb nyugat-keleti irányú mozgás révén tovább fennmarad a porviharos epizód kialakulásáért felelős szinoptikus meteorológiai helyzet; (2) a nagyobb délies kilengése egy ilyen magaslégköri hullámnak nagyobb valószínűséggel vezet a teknőről lefűződő hidegcsepp létrejöttéhez, mely a legintenzívebb porviharos események hátterében áll.