Porvihar könyv

Varga György: Porviharok és a hullóporos eredetű üledékek jelentősége környezetrekonstrukciókban és recens környezeti folyamatokban. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest, 252 p.

A szél által légkörbe juttatott porszemcsékkel és azok kiülepedése után felhalmozódott finomszemcsés, úgynevezett hullóporos eredetű üledékekkel kapcsolatos vizsgálatok a környezeti kutatások homlokterében állnak. Az eolikus por mennyisége érzékenyen reagál az éghajlati változásokra, így az akkumulálódott poranyag fizikokémiai tulajdonságai is mind tükrözik a felhalmozódásukkor uralkodó környezeti viszonyokat. Éppen ezért használjuk a legismertebb, hazánk területének is csaknem felét borító hullóporos löszsorozatokat előszeretettel a paleoklimatológiai rekonstrukciók során.

A kérdéskör bonyolultságát mutatja, hogy vizsgálatok során számos tudományterület eredményeinek felhasználására van szükségünk, hogy a folyamatokat rendszerként elemez-hessük (pl. a kőzetliszt-méretű szemcsék kialakulásának földtani folyamatai; a porviharokat eredményező szinoptikus meteorológiai viszonyok és légtömegek mozgáspályáinak, trajektóriáinak elemzése; az ásványi por biogeokémiai ciklusokban betöltött szerepe; éghajlatmódosító folyamatok kölcsönhatásai; antropogén hatások stb.). A földrajzi gondolkodásmód szintetizáló jellege alapjaiban szükséges azoknak a tér- és időbeli kereteknek az egységes kezeléséhez, melyeket figyelembe kell vennünk munkánk során; a néhány mikron átmérőjű ásványi szemcséktől a több tízezer kilométer távolságokra eljutó légtömegekig (~10^-6-10⁷ m); a néhány órás, napos porviharos eseményektől indulva a földtörténeti múltban évmilliós ciklusokig (~10^-3-10⁶ év), kiegészítve ezt még a jövőre vonatkozó modellekkel. A számos nagyságrendet átölelő dimenziók az egységként történő kezelésének és elemzésének az igénye teszi ezt a kérdéskört a mai modern földrajztudomány egyik legérdekesebb és legizgalmasabb problematikájává.

Különösen igaz ez manapság, amikor az emberi tevékenység hatására lezajló, a földtörténeti múltban nem látott dinamikájú, sebességű éghajlatváltozással nézünk farkasszemet. A Föld-rendszer megértése szempontjából rendkívüli jelentőséggel bírnak a (1) légkörben lezajló különböző léptékű változások; a (2) változásokra érzékenyen reagáló, sérülékeny térségek (pl. szárazságokkal sújtott régiók) környezeti állapota; az egyre gyakoribbá váló szokatlan természeti jelenségek (pl. szaharai porhullás és kimosódás a Kárpát-medencében) megmagyarázása valamint (4) a rendszerben lezajló változásokban játszott emberi szerep mértékének meghatározása, mely a természetes variabilitás megismerése nélkül lehetetlen.

A könyv tartalma az alábbi felosztásban kerül bemutatásra:

Bevezetés

Kutatási előzmények

A porviharok, mint különleges természeti jelenségek korai leírásai

Publikációs trendek

A szél által szállított ásványi por vizsgálatának jelentősége környezeti és éghajlati folyamatokban

Besugárzási viszonyok

A légköri por és a szén-dioxid mennyisége

Talajképződés befolyásolása

A szaharai por jelentősége Európa környezeti folyamataiban

Az ásványi por, mint szennyezőanyag

Porforrásterületek globális katasztere, a poranyag képződése, jellemző geo(morfo)lógiai környezetek

Műholdas mérések TOMS és OMI Aeroszol Index alapján

Szezonális változások

Térbeli eloszlás

Észak-afrikai forrásterületek (1)

Közel-keleti porforrások (2)

Az ázsiai kontinens porforrásai (3)

Észak-amerikai porforrások (4)

Dél-amerikai porforrások (5)

Dél-afrikai porforrások (6)

Ausztráliai porforrások (7)

Magasabb szélességek forrásterületei

A porforrások jellemző geomorfológiai környezete

Porszállítási útvonalak

Szaharai por a Földközi-tenger térségében

Alkalmazott módszerek

A Földközi-tenger térségében észlelt szaharai poros események általános jellemzői

Porviharos események szezonalitása, szinoptikus meteorológiai háttere és a porszállítás útvonalai a különböző részmedencékben

Nyugati részmedence (Alborán- és Baleár-tenger)

Középső részmedence

Keleti részmedence

A kiülepedő por

Szaharai por a Kárpát-medencében

Szaharai porviharos események azonosítása

Jellemző szinoptikus meteorológiai háttér

1-es típus

2-es típus

3-as típus

Szállítási útvonalak, lehetséges forrásterületek

Szokatlan intenzitású szaharai porviharos események a Kárpát-medencében

Recens por-felhalmozódási ráták

Múltbéli porviharok nyomában: a hullóporos eredetű üledékek

A negyedidőszak, mint fogalom megszületése

Pleisztocén = Jégkorszak?

Porrá lett jégkorszakok: a löszképződés

További hullóporos eredetű üledékek

Őskörnyezeti rekonstrukció hullóporos eredetű üledékek alapján

Vörösagyag hullóporos eredete

Egy fontos genetikai bélyeg: a vörösagyag szemcséinek mérete

Pliocén hullóporos szedimentáció környezeti háttere

A löszképződés kezdete

Idős löszök szerte a világból

Kínai Löszfennsík

Tarim-medence

Belső-Ázsia

Alaszka

Palouse lösz (USA)

Dél-Amerika

Közép-Európa

Magyarország

Interglaciálisok változó környezeti viszonyainak rekonstrukciója

A klasszikus hazai lösz-paleotalaj rétegtan

A glaciális kori por mennyisége

Interglaciálisok változó környezeti viszonyai

Időkeret

Löszsorozataink a globális folyamatok tükrében

A szaharai por szerepe az interglaciális paleotalajok képződésében

A szaharai por mennyisége a vörös paleotalajok képződésekor

Záró gondolatok a jövőbeni változásokról

Szárazság

Arktikus amplifikáció

Egészségügyi hatások

Felhasznált irodalom

Köszönetnyilvánítás

A könyvben bemutatásra kerülő kutatási eredmények nem valósulhattak volna meg szakmai együttműködések, közös terepi és laboratóriumi munkálatok, együttgondolkodások, beszélgetések nélkül, melyekért külön köszönettel tartozom Kovács Jánosnak, Újvári Gábornak, Cserháti Csabának és Szalai Zoltánnak. A kutatásoknak teret, keretet és lehetőséget adó munkahelyemnek, valamint vezetőinek, Kocsis Károly akadémikus úrnak, Ábrahám Péter korábbi, és Szarka László Csaba jelenlegi főigazgató uraknak.

A kutatások és a könyv megjelentetése anyagi támogatások nélkül nem valósulhatott volna meg, ezért köszönetemet fejezem ki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnak, hogy a PD108708 számú projekt keretében mindezt lehetővé tette. Továbbá megköszönöm a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának is a támogatását, hogy Bolyai-ösztöndíjasként a hullóporos szedimentáció dinamikáját elemezhettem.

Végül, de nem utolsó sorban kimondhatatlanul hálás vagyok Páromnak és Családomnak, akik mindezen munka során mindig támogattak.

Varga György, PhD

MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

Földrajztudományi Intézet

Negyedidőszaki és Felszínfejlődési Folyamatok Kutatócsoport